Aki elolvassa ezt a tiszta levegőjű írást, rádöbben arra, hogy minden során átsüt a valóság.

Az író Katalin történetével az előítéletek, a köznapi embertelenségek ellen küzd úgy, hogy sorai mögött ott csillog mindig a szeretet és az emberség. Katalin élete a munka, a gond és a lemondás szavakban fejeződik ki legtökéletesebben. A felvilágosult, sikerorientált világban egy olyan törékeny leányalakból formál óriást, aki a mindennapi kötelességteljesítések hőse lett, és kemény munkával felneveli testvéreit. Katalin lemond a boldogságáról a mások boldogságáért. 

„Kismama…” Ezen a szón kezdődik Szentpáli Katalin története.