Nagyobb óvatosságra - eddig úgy látszott - az előbbiek esetében van szükség. Az ókori bölcs szerint, ha véletlenül romlott káposztát vettünk a piacon, azt még mindig visszavihetjük az árushoz, s ha ad magára, ki is fogja cserélni. A szellemi javakkal azonban másként áll a helyzet. Ha tudatunkba fogadtunk hamis eszméket, azokat nem ilyen egyszerű -kicserélni-. Romboló hatásuk már elkezdődött bennünk. Korunk azonban rácáfolni látszik arra, hogy a szellemi táplálékok a veszedelmesebbek. Nem mintha ezen a területen bármifajta kívánatos változás zajlott volna le, azonban arról van szó, hogy az élelmiszerek körében szaporodtak el a - bibliai kifejezéssel élve - -hazug étkek-. Az eszmék kaméleon-kavalkádjánál majdhogynem veszélyesebbé váltak a testi táplálékok. Ma életveszélyt rejteget, ha bevásárolni indulunk - előzetes tájékozódás nélkül. Tóth Gábor könyve ebben a tájékozódásban segít. Módszeresen végigköveti a modern élelmiszeripar útját, és szakszerűen szemlélteti azokat a változásokat, amelyeket szinte mindannyian érzünk, de szólni róluk csak így vagyunk képesek: -Már nem olyan a kenyér, mint harminc-negyven éve, se a befőtt, a lekvár-- A könyv elolvasása után bizonyosan többet tudunk az E-számmal jelzett anyagokról, óvatosabban bánunk az ínyünket megbabonázó aromákkal, állományjavítókkal, de a szemünknek szép színezékekkel is. Talán felocsúdunk, hogy másképp kellene élnünk, s változtatunk szokásainkon, hiszen végtére is élni szeretnénk, nem lassanként elpusztítani önmagunkat. Köszönet az élelmiszer-ipari mérnöknek, aki a segítségünkre sietett, hogy választhassunk - hiszen még adódik választási lehetőség az élet minden területén, szellemiekben és testiekben egyaránt. Hogy épüljünk, és ne leépüljünk, gyarapodjunk, s ne okozzunk kárt másoknak, családtagjainknak, de saját magunknak sem.